2003 Augusztus 25- étől



április 2005< május 2005 > junius 2005



* 2005 május 30, Hétfõ Party Sokolov úr házánál

Ma Trinity-bõl Sun Valley-be mentûnk, két órát útaztunk autóval. Egész útón látunk hegyeket zöld növényekkel borítva, de látunk gyönyörû hóval fedett hegyeket is.

A házikót kb. két órakkór hagytuk el és Sun Valley Inn-be érkeztûnk kicsit négy óra útán. Sokolov úr meghívott egy party-ra a házába. Sokolov úr az a személy aki bemutatta Emoto úrat a szemináriumon, és õ az aki meghívta a Dalai Lámát Sun Valley-ba ez év szeptemberében. Rajongója a „Vízben rejetett ûzenetek”-nek és minden személy aki a házába jön kap egy ilyen könyvet ajándékba. A mai party Emoto úr tiszteletére volt adva.


Sokolov úr Emoto úrral és feleségével

Elõzõleg hallottam hogy Sokolov úrnak nagyon nagy háza van, úgy hogy tettem egy kerülõt hogy saját szememmel lássam. Mégis mikor megérkeztem öszintén meg voltam lepve. Olyan volt mint egy kis falú. Sok épûlet van itt és nem tudtam volna megmondani hol van a kapú. Mikor beléptem a házba elállt a lélegzetem, fõleg a hatalmas kandalló látán. A teraszról látni lehet a hatalmas kertet. Egy mesterséges folyó víz szelte a kertet. Létezik egy kis vízesés is.


való kandalló


Sokolov úr hatalmas kertje

Sokolov úr nagyon el van foglalva az üzleti ügyeivel és még van egy háza Floridában, úgy hogy nem mindig található itt, a gyönyörû Sun Valley-i házban. Ha a helyébe lennék az egész év során itt szeretnék lakni. Lehet hogy untató személy vagyok? Önök mit csinálnának?

Megbarátkoztam pár személlyel az Idaho-i utazásom alkalmából. Érdekes beszélgetéseink voltak és ízletes ennivalókat fogyasztottunk együtt. Emoto úr újból fog találkozni velük szeptemberben, mikor Sun Valley-ba fog érkezni a Dalai Láma.

IHM Ayano Furuya


* 2005 május 29, Vasárnap  Termálvízes medence

A Sun Valley-i szeminárium pénteken fejezõdött be, úgy hogy tegnap és ma örülhettünk egy rövid vakációnak. Jonathan, a Trinity viz cégnek az alkalmazottja meghívott a Trinity cég vizforrássa mellett található házikóba. Jonathannal az Idaho-i szemináriumon barátkoztam meg.

A cég nevét a három alapítóról és a három forrásról kapta (a „trinity” szó „hármat” jelent). Ennek a víznek a legbámulatosabb tulajdonsága az, hogy 2,2 mérföld mélységbõl jön, a világ legmélyebbrõl jõvõ forrása amit eddig felfedeztek. Mi több, a víz 16.000 évet tölt a föld alatt, folyamatosan ugyanazon a magas hõmérsékleten, és a végén 100 Fahrenheit fokos termálvíz forrás alakjában bukkan elõ.

A három forrásból az egyik a folyóba ömlik, természetes formájában. Az odavalósiak és a turisták gyakran fürödnek a folyóvízben ami a termálvízzel vegyûl.


1 forrás: Termálvíz forrás ami a folyóba ömlik

A második forrás pont amellett a gyár mellett található ahol az ivóvízet palackozzák. Ez az egyedüli ivóvíz amit Amerikában árulnak és amit palackozni lehet semmilyen mesterséges eljárás nélkül.


2 Forrás: Termál ivóvíz forrás

Ez azt jelenti hogy ez a víz nagyon tiszta víz. A harmadik forrás a házikó elõtt található medence aljában bukkan a felszínre. Szóval, inkább egy nagy termálvíz forrás mint egy medence. Egyik részén mélyebb mint egy embernagyság és merûléseket csináltak itt. Ami a víz hõmérsékletét illeti, nagyon kellemes kora reggel vagy éjszaka amikor úgy érzed hogy órák hosszat ülnél benne.


3 forrás: A termálvízes medence

Emoto úr és felesége nem mentek az elején a medencébe, mondván hogy nincs fürdõruhájuk. De miután besõtétedett kölcsönkértek fûrdõruhákat és õk is lubickoltak a medencében. Szabadon és vígan töltöttûk a hétvégét az Idaho-i és Sun Valley barátainkkal. Emoto úr Trinity barátoknak nevezte õket.

Mindenki otthonosan érezte magát. Tegnap ebédre Kazuko által készített rizses curry-t fogyasztottunk. A Trinity barátok nagyon boldogak voltak hogy annyit ehettek amennyi jól esett. Ann, a házíkó intézõje egy másik fogást szólgált fel. Nagyon jól fõz!


A Trinity barátok és a rizses curry amit Kazuko készített

Ellazultam és eltávolítottam a fáradtságot, elõszõr amiotta az Amerikai turnén vagyok. Megmártozva a szent 16.000 éves vízben, az idõs Emoto úr újból fel lesz töltve energiával.


Emoto úr egy éneket énekelve

Ayano Furuya IHM




* 2005 május 27 Péntek Szeminárium Sun Valleyban

Az Egyesült Nemzeteknél tartott szeminárium végre befejezõdött, és újból reggel 4 órakkór ébredtünk hogy, ez alkalommal, New York-ból az Idaho-i Sun Valley-ba repüljünk. Sun Valley egy híres sí paradicsom.


Sun Valley egy hegyekkel kõrbe vett üdûlõ.

Ennek a helynek a hírességei Bruce Willis és volt felsége, Demi Moore. Eggyütt vásároltak itt egy házat, de a vállás útán Demi volt az, aki ezt a házat kapta. Mégis, mert Bruce a gyermekei közelében akart lakni, vásárolt egy házat a régi ház mellett a szokásos ár ötszöröséért. Jártunk egyet hogy pillantást vessünk ezeknek a hírességeknek a házaira, de mert erdõvel vannak körülvéve, nem láthatunk túl sokat.

A Sun Valley-i szemináriumon Emoto úrat Sokoloff úr mutatta be, ugyanaz a személy aki Emoto úrat meghívta újból Sun Valley-ba szeptemberbe, hogy találkozzon a Dalai Lámával.

A szemináriumon Emoto úr egyáltalán nem tûnt fáradtnak, annak ellenére hogy sorozatban nagyon korán kelt reggelente, és beszámolt a publikumnak az Egyesült Nemzeteknél tartott szemináriumról, ami egy nappal ezelõtt zajlott.

IHM Ayano Furuya



* 2005 Május 25 Szerda, Szeminárium Oklahoma Cityben

A mai nap utazni fogunk és egy szeminárium is van a programban. Szerencsére Oklahoma City és Kansas City nincsenek nagyon messze egymástól, úgy hogy az utazás nem vett nagyon sok ídõt ígénybe, de mert Emoto úr és felesége három honapon keresztül lesznek útón, elkerülhetetlen hogy sok csomagot vigyenek magukkal. Fõleg hogy Emoto úr külömbözõ ajándékokat is kap azoktól az emberektõl akikkel az útazása során találkozik.


Oklahoma híres a bizonjai miatt.

A szeminárium este 7-kór kezdõdött, egy gyermekek számára létesített tudományos múzeum termében. Minden szeminárium elõtt mi leellenõrízzük minden terem tehnikai felszerelését. A mikrofon müködik-e? Hová fogunk mi ülni? Milyen a fény? Hát a vetítõ és a computer? Az ellenörzéseket kb. Egy órával a szeminárium kezdete elõtt fejeztük be, miután egy fogadásra mentünk. Kb. 7 elõtt 5 perccel vissza tértünk a terembe hogy elkezdjük a szemináriumot.

Azután, megjelent a nagy gond! Ami a nagy képernyõre kivetítõdött csupán a 2/3-a volt annak ami a számítógép képernyõjén látható volt. Nem értem hogy történhetett ilyesmi, és nem volt semmilyen ötletem hogy lehetne megoldani ezt a problémát; egész 7:15-ig egy vész megoldást találttam: lecsökkentettem a computer képernyõjén látható képek méreteit aminek az lett a következménye hogy a képek minõsége romlott de mégis láthatók voltak. Együtt Emoto úrral iparkodtunk megoldani ezt a helyzetett, pont a szeminárium kezdése elõtt.


A computer az adódott problémához lett alkalmazva

Gondterhelt voltam a computer miatt, fõleg mert tudtam hogy másnap az Egyesült Nemzeteknél lesz szemináriumunk, úgy hogy nem tudtam összpontosítani arra amit Emoto úr mondott, és többször arra kényszerültem hogy felkérjem ismételje el amit mondott.

Valójában Emoto úr sem tudott nagyon jól összpontosítani a szeminárium ideje alatt, a computer probléma miatt. “A mai szeminárium nagyon rosszúl sikerült. Sajnálom hogy az emberek eljöttek meghallgatni,” mondta Emoto úr.

Szerencsére mégis a szeminárium álló ovácíókkal végzõdött, de ahogy a szállódába érkeztünk felhívtuk a Japán iródát segítségért. Megprobáltuk megjavítani a computert a japán kolégáktól telefonon kapott utasítások alapján, és végtére sikerült valamennyire.

A végén mindannyian lazítottunk. Reméljük hogy a holnapi szeminárium az Egyesült Nemzeteknél jól fog lezajlani. Reggel 4 órakkór kell keljünk hogy a délútáni 3 órára tervezett szemináriumot megtartsuk New York-ban. Kezdõdík egy sor olyan nap amikor nagyon korán reggel kell keljünk, útón leszünk és a szeminárium még aznap van, de remélem túl éljük.

IHM Ayano Furuya



* 2005 május 24 Kedd Szeminárium Kansas Cityben

Általában ha nem vagyunk arra kényszerítve egy nap hogy utazzunk, akkor este vagy éjszaka egy szeminárium van a programban és megprobálunk semmit sem programozni másnap reggelre. De ez nem jelenti azt hogy tudunk piheni másnap reggel.

Természetesen vannak olyan napok is amikor az utazás és a szeminárium ugyanazon a napon van. Ilyen napokon neha a bemutatást a repülo›ben szerkesztjük.

Mégis, ma reggel még volt valami tenni valónk. Emoto úr új könyvének “A víz ígazi ereje” 300 példányát alá kellett írni. Egyes szervezo›k készítettek egy pár csomagot evvel a könyvvel hogy Emoto úr aláírja hogyha lesz ídeje erre.

Emoto úr iparkodik mindig szakítani ido›t, amennyire lehetséges, arra hogy az összes könyvet aláírja amire felkérték. Íly modón természetesen reggel aláírta a 300 könyvet. Az aláírás mellé mindig odanyomjuk a bélyegzo›t ami a “szeretet és hála” szavakat tartalmazza, a könyvborító belso› fedelére. A könyvek lepecsételése és csomagolása Emoto né feledata és az enyém. Szóval a könyvek aláírása csupán csapat munkával lehetséges


Ezek a könyvhalmazok. Így kerülnek lepecsételésre.

A szeminárium kezdési ído›pontja 7:30-ra lett tervezve, de a szeminárium elo›tti gyülésen, Emoto úr úgy határozott hogy a helyett a tolmács helyett aki meglett hívva én fordítsak. 1.100 ember elo›tt kellett tolmácsoljak. Túléltem a 400 résztvevo›s fordítást az elo›zo› szemináriumról, de nem igazán bíztam abban, hogy az 1.100 személlyel is sikerrel fogok járni, akik egy hatalmas teremben gyültek össze, és ami nagyon jól fel volt szerelve.


Az 1.100 személyes terem

Erre a szemináriumra eljött Emoto úr barátja, Silver Star úr, hogy bátorítson.

Szóval hogy folyt le maga a szeminárium? Hát én egy kicsit lámpalázas voltam az elején, de mert nagyon szükséges volt hogy Emoto úr minden szavára figyeljek , nem volt ído›m a publikumra gondolni. Következésképen Emoto úr szorakozhatott ezen a szemináriumon és a szeretet és hála üzenetét sok embernek tovább tudta adni.

IHM Ayano Furuya


Ma Montreal-ból Kansas City-be utaztunk.Pár alkalmazott és szimpozion szervezõ a szállóda halljában fogadtak. Marilyn, ennek az események egyik fõ szevezõje is ott volt. A kis termetével és az energiájával egy jó tündérre hasonlított. Nagyon tetszett neki Emoto úr szemináriumja és már most meghívta hogy vegyen részt a jõvõ évben rendezésre kerülõ szimpozionon is.


Középen Marilyn, a szimpozion egyik fõ szervezõje

Aszállóda halljában, mikor elbúcsuztunk, szívmelengetõ dolgot mondott: “Képes vagyok látni valamit a jõvõben. Amit önök csinálnak nagyon fontos. Egy komoly öszeget fognak kapni ami segíteni fogja önöket hogy a világ külömbözõ részein laboratoriumokat létesítsenek. Sok tudos ember megfogja probálni lemásolni azt amit önök csinálnak. Mégis csak a jó szívû embereknek fog ez sikerülni. Lesznek olyan emberek is akiknek nem tetszik az önök munkája és megfogják probálni útjukat állni. De nem kell félniük mert megfog jelenni egy olyan erõ ami elfog távolítani minden akadályt az útjukról. Önnek vanak még még olyan ötletei amire még nincs felkészülve hogy az emberekkel megossza.”

Emoto úr boldogan emlékezett vissza erre az epizodra, egy pohár bór mellett. Sokan voltak akik, akarván támogatni a munkájában figyelmeztették Emoto úrat, de Marylinek nem volt semmi negativ mondanivalója. Ily modón Emoto úrnak és munkatársainak több reményt adott. Evvel a szép elbeszéléssel Emoto úrral és feleségével felnyítottuk a két üveg bort amit a Kansas City-i szervezõk készítettek számunkra. Igy egy kicsit becsipve elkezdtünk felkészülni a szemináriumra amit az Egyesült Nemzeteknél fogunk tartani és ami 26-ra van be táblázva. Akárhogyis csupán 40 perc áll rendelkezésére hogy beszéljen, és számontartva a tolmács által felhasznált ídõt is, a valós beszélési ídõ 20 perc lesz. De mindanyiunknak megvan a saját véleményünk arra vonatkozóan hogy mirõl kellene beszélni. Hozzáadunk vagy kiveszünk részeket a beszéd közepébõl, úgy hogy nem érkezünk a végére.

A legjobb ha várunk hogy zajlódjanak az események.

IHM Ayano Furuya


* 2005 május 22 Vasárnap Debutálás tolmácsként

Az útolsó három hétben vagyunk Emoto úr három hónapos szeminárium turnéjából. Én, Ayano Furuya, visszatértem az Államokba hogy segítsek Emoto úrnak ezen a három héten. Ezúttal Emoto úrral és feleségével Montrealban találkoztam.

Emoto úr volt az egyik fo› meghívott egy olyan szimpozionra ami több mint egy hétig tart itt. Annak ellenére hogy május közepében vagyunk kint igen hideg van. Tudván hogy az Egyesült Államok északi részére és Miami-ba megyünk csak nyári ruhákat hoztam magammal. Szerencsére a terem ahol a szeminárium zajlott a szállódában található, igy nem volt szükséges hogy sokat járkáljak kint a hidegben.

Arra gondolhatnak hogy lévén elo›ször ebben a városban meg kellet volna látógatnom. De Emoto úr programja annyira zsúfolt hogy ritkán van szabad ido›nk, nem nagyon jöhet szóba a városnézés.

És a mai nap egy ilyen zsúfolt nap.

Mindannyian reggel 8-kór találkoztunk hogy megreggelizünk. Ezután volt egy gyu›lésünk a szobába. 10 órakkor interjúnk volt a rádiónál. Ennek a mu›sornak a vendéglátója Sha Mester, egy chi mester, Emoto úr barátja. Az interjút Sha Mester vezette, o› tette fel a kérdéseket, én fordítottam Emoto úr válaszait. Izgultam mikor arra gondoltam hogy az én hangom is halható lesz a rádióban. Nem vagyok profi tolmács és ez volt az elso› résztvevésem egy rádió show-ban. De Emoto úr látszott hogy meg van szokva ilyen interjúkkal és fesztelenül válaszolt.

Annak ellenére hogy én nagyon összpontosítottam arra hogy minden tudásomat felhasználjam a fordításra, észrevettem hogy Emoto úr minden válassza mutatta hogy tudja hogy megszabott ido› áll rendelkezésére. Az interjú útán a szervezo›k egy diszebédet adtak amin sok meghívott vett részt.

Megtudtam hogy ez a szimpozion több mint 30 éve van szervezve és léteznek személyek akik évek ota részt vesznek ezeken az eseményeken. Emoto úr egyike lehet azoknak akik évente eljönnek ezentúl (a szervezo›k felkérték hogy jöjjön jo›vo›re is).

Az ebéd ami 12 órakkór kezdo›dött kb. 14-kór fejezo›dött be. Azútán átnéztük a képeket és a bemutatást a mai szemináriumra. Valójában, ennél a Montreal-i szemináriumnál fogom kezdeni Emoto úr tolmácsaként a pályafutásomat.


A fo› ok amiért én fogom tolmácsolni ezt a szemináriumot az, hogy ebben a városban nem találtunk egy jó tolmácsot sem. Igy, itt kezdve, 8 szemináriumon a 12-bo›l ami a következo› 3 hét alatt lesz én fogok fordítani. Egy kicsit izgulok mert Emoto úr nem látott eddig fordítani egy szemináriumon sem, de betáblázott tolmácsként 8 szemináriumra. De másrészt nem jelenti ez azt hogy bízik bennem? Szóval ez a Montreal-i szeminárium nagyon jól kell hogy menjen.

Délútán 4 óra, a szeminárium kezdése. A 400 féro›helyes terem megtelt. Mert nagyon el voltam foglalva a szeminárium elo›készületeivel nem volt ído›m arra hogy haggyam hogy a lámpaláz ero›t vegyen rajtam. Mert többször hallottam az elo›adást, azt hiszem hogy nagyon kevés hibával sikerült a nézo›knek átadni az üzenetét. Mikor a végén a közönség tapsolva felállt, meghatódva éreztem magam mert egy kicsit én is kapok a publikum hálájából.


A tolmács debutálása álló ovációkkal lett koronázva.

Rögtön a szeminárium útán autograf adás volt, úgy hogy nem volt ído›m arra hogy megkönnyebülten fellélegezzek. „Rendkívüli volt”, „köszönjük” mondták az emberek akik folyton folyvást jöttek hogy hálájukat fejezzék ki Emoto úrnak amit én fordítottam miközben nyítottam ki a könyveket hogy aláírja. Kb. 8 órakkór végre befejezo›dött a sór és elmehettünk vacsorázni. Ma este Sha Mesterrel együtt kinai ennivalót fogunk fogyasztani. Ahová a mester vitt sok kinai volt akik vacsorázni jöttek. „Jó ennivalóra számíthatunk!” én és Emoto asszony nagyon boldogak voltunk.

Természetesen jóbb volt mint amire számítottunk. Tányér tányér útán fogyasztottuk a ízletes tengeri gyümölcsöt. Különösebben a Vancuvour tarisnyarak ízlet amibo›l mindenki kért még egy adagot.

Egy része a fenséges vacsorának

Jobb oldalon Sha Mester

És így végzödo›tt a mi hosszú napunk.

IHM Ayano Furuya



* 2005 május 15 Vasárnap Szeminárium Philadelphia-ban

Ezeket az igazságokat állítjuk hogy nyilvánvalók saját maguk által, azt hogy minden ember egyenlõ és a Teremtõ olyan sérthetetlen jogokkal ruházta fel mint az életjog, a szabadság és a boldogság elérése. Ez egy idézet a Függetlenségi Nyilatkozatból.

A függetlenségért vívott harc itt kezdödõtt Philadelphiában, 40 percnyi repülõút távolságra New York-tól. Sokan nem tudják hogy valamikor Philadelphia ennek az országnak a fõvárosa volt.

Ez egy fontos hely Thomas Jefferson (a harmadik USA elnök)számára és Benjamin Franklin 13 Erény számára is. Enélkül a két ember nélkül lehet hogy az államok nem nyerték volna el a függetlenséget.

A szép történelmi épület a városháza volt.

A szeminárium a Thomas Jefferson Egyetemen zajlott le.

A mai szeminárium a Yoga Kutatási Egyesület által lett szervezve. Reggel ennek a csoportnak a vezetõje, Puratap úr, tartott elõadást és délútán volt Emoto úr szemináriuma. Mind a 350 hely el volt foglalva, de így is pár résztvevõ a terem hátsó részén állva maradt.Keijirou Yamaguchi segítségével, aki ez alkalommal volt a tolmács, a szeminárium jól folyt le. Gyakran úgy érzem hogy amikor a tolmács megfelelõ akkor Emoto úr elmélyül a beszédébe, és a publikum követi. A tolmács az egyik legfontosabb résztvevõ akitõl függ a szeminárium jó lefolyása. A szeminárium végén Emoto úr azt mondta:‰szeretném a Philadelphiai iskoláknak és más intézményeknek ajándékozni ezekett az öntapadókat amiken Benjamin Franklin 13 Erénye olvasható és kérem azokat akik ohajtják hogy fáradjanak ide.‰ Természetesen sokan jöttek, és nem jutott mindenkinek. Én hiszek abban hogy ez a plakát és az elv amit ábrázol szétterjedése az országban egy változást okozhat. Ahogy Emoto úr mondja:‰ha nincs béke az Egyesült Államokban akkor nem lehet béke a világon.‰

Szemináriumon.

A közönség teljes mértékben Emoto úrra összpontosít, aki a szinpadon van.


Egy tapssor ami megtölti a termet.

Szeminárium útán Puratap úr elkisért a Garland of Letters (Levél Antologia) könyvüzletbe. Ez a könyvüzlet spirituális és new age könyvekre szakosodott. Természetesen létezik egy hely ami a víz kristályoknak van dedikálva.

A könyvüzlet tulajdonosnõje, Candis, 30 éve tanulmányozza a jogát és õ volt az elsõ személy aki Cynthiának, a Beyond Words kiadótól, megmutatta a vízkristályokat bemutattó könyvet. Ily modón Candis pontosan az a személy aki „A vízben rejtett üzenet‰ best-seller-t Amerikába hozta. Alkalmazottaival egyûtt nagyon meghatódva és boldogan fogadták Emoto úrat a könyvületbe, és hálásak voltak az autografokért.

Emoto úr ahogy aláír könyveket az alkalmazottakkal

Candis jobb oldalon, Yamaguchi úr, a tolmács, bal oldalt és Puratap úr mellette.

Ez lesz az utolsó naplóbejegyzés amit én írok. Remélem sikerült valamit átdnom aokból az átélésekbõl ami Emoto úr szemináriumturnéján történt. Nagyon szépen köszönöm.


Balról Yamaguchi úr, Emoto asszony, Emoto úr és én.
Party szeminárium útán. Köszönöm!

Hiroko Nomoto



A ma reggeli ébreszto› a mellettem lévo› szobából jött. Hat órakkór reggel hirtelen kinyítottam a szemem egy olyan dallamra ami egy tibeti quartet elo›adott énekhez hasonlít. Valószínu› hogy az ottlakó egyetemistától jött. Azt mondtam magamban hogy szerencsés vagyok hogy ilyen dallamra ébredhettem.

A szeminárium reggel 9 órakkór kezdödo›tt, kicsit korábban mint máskor, a Lake Theaternek nevezett épületben, ami az Omega Intézet tulajdona. Kb. 75 személy volt jelen. Voltak akik már egy ideje itt voltak az intézetben, és mások akik e miatt az esemény miatt jöttek. Sokan, akik Yoga tanulók voltak, a terem hátsó részében yoga pozokban helyezkedtek el.

 

A szeminárium három órát kellet volna tartson, egy kicsit többet mint általában. Észrevettem hogy sokan a jelenlévo›k közül nagy figyelemmel kisérték Emoto úr beszédét. Az o›szinte érdeklo›dést a feltett kérdések tükrözték amit akkor tettek afel amikor Emoto úr autografokat adott.

 

Kazuko Tatsumura volt a tolmács, Tatsumura úr no›vére, a „Gaia Szimfonia” film rendezo›je. O› alig tért vissza Japánból és azért jött hogy segítsen nekünk. New Yorkban akupunkturával gyógyít és más alkalmakkór is fordított Emoto úr számára.

Lake Theater

Az intézetben lévo› könyüzletben létezik egy részleg ami a vízkristályokra vonatkozik

Szemináriumon

 

A szeminárium után ebédeltünk és elhagytuk az Omega Intézetet hogy a következo› célpont felé veggyük útunkat. Holnap Philadelphiában lesz szemináriumunk. Alig várom hogy újjabb emberekkel találkozzak.


Balról Emoto úr, a szervezo›, Melissa, Emoto asszony, Tatsumura asszony

 



Egy kellemes reggel után elhagytuk a Yamaguchi család házát hogy az Omega Intézethez menjünk a másnapi szeminárium végett. A Yamaguchi család volt olyan kedves és autóval elszállított oda.

 

Az útón Yamaguchi úr és felesége, miatunk, megállt a Vanderbilt Háznál a Hyde Parkban. William Vanderbilt egy híres üzleti ember volt aki nagy chariszmával rendelkezo› személy az elo›kelo› társaságból. Azt mesélik róla hogy o› volt az aki Rooseveltet, a volt elnököt tanította az elo›kelo› társaságban használt illemtanra. (mellette található a Roosevelt Ház). Ez a ház, ami az erdo›ben található, szemben a Hudson folyóval, át lett alakítva múzeummá.

 

Pihentünk egy kicsit a folyó partján, ezután meglátógattuk a múzeumot. Szerveztünk egy kis pikniket a folyóparton, hallgatva a madarak énekét.

A Vanderbilt rezidencia. Hol vannak az elegáns hölgyek az elo›kelo› osztályból?

A Hudson folyó lassú folyású, és miután eljut a Manhattan szigetig, a tengerbe ömlik.


Pihenés a Hudson folyó partján

 

Ezután még fél órányit mentünk az Omega Intézetig, ami szintén az erdo›ben található. Elbucsúztunk a Yamaguchi családtól és bejártuk az intézetet.

 

Ez egy olyan hely ahol az emberek maradhatnak pár napig hogy meditáljanak és yogát gyakoroljanak. Mert a test egyensúlyba hozását akarják elérni, itt nincs mobiltelefon használati leheto›ség, tilos az alkohol fogyasztás és az ennivaló szinte teljes mértékben vegetáriánus. Ha legalább egy hétig maradhatnék itt azt hiszem hogy teljesen megszabadulnék az összes tisztátlanságtól ami a testemben felgyült.

 


A természet ölében az ido› lassan és csendben telt. Emoto úr és felesége gyógyító energiával töltödtek fel ezen a helyen.

Az Omega Intézet bejárata

az út mentén sorakozó kunyhók


A természet ölében

 

Hiroko Nomoto

 



A mai nap egy repu›lo›úttal kezdödo›tt Baltimore-ból New York-ba. Emoto né elmagyarázta hogy a biztonsági szabályok szigorúbbá válnak ahogy kelet felé haladunk. Hamarabb mint gondoltam, saját börömön tapasztaltam ezt.

 

A Baltimore-i reptéren a testimotozást nem személyek végzik hanem egy nagyon bonyolult gépezet. Egy ezüst színu› kapun tullépve ero›s légáramlat fogad ami minden irányból jön. „Az agyadat is eleno›rízhetik miután beléptél ebbe a gépezetbe” viccelt Emoto úr, de én nagyon ideges voltam mikor arra gondoltam hogy tényleg be kell lépjek (és egyáltalán nem segített hogy minden ott lévo› nagyon komoly arcú volt).

 

De a csomag elleno›rzésnél még rosszab volt. Nem volt elég hogy a táskáknak minden zsebét kiforgatták, de a pénztárcámat is leelleno›rízték, minden CD fedelet kinyítottak és a naplóimba is belenéztek. Ezek az elleno›rzések tulságosan hosszú ideig tartottak. Csodálkozom hogy Emoto úr és felesége minden alkalommal ezen mennek keresztu›l.

 

A NY reptéren Yamaguchi úr és felesége fogadtak. O›k több mint 30 éve laknak az Álamokban, amiota a Shizuoka cég, ahol o›k alkalmazottak voltak, egy kirendeltséget nyított itt. Két évvel ezelo›tt vonultak vissza az üzleti életbo›l, elhatározva hogy valamit csináljanak saját maguk számára, akkor amikor felfedezték a Hado-t és a kristály fényképeket. Ez útón vált lehetségessé hogy a Japánban tartott utolsó Hado szeszión Emoto úr találkozott Yamaguchi úrral és feleségével.

 

A Yamaguchi család háza kb. 50 km.-re található New York City-to›l, egy gyönyöru› külvárosban aminek a neve Thornwood. Útban a házuk felé megálltunk a country clubjuknál hogy ebédeljünk. Ez egy gyönyöru› hely tele virágokkal.

Szép virágok a country club-nál

Teljesen virágba borúlt cseresznyefa

Késo›bb, az útón, láttuk a Kensico gyüjto›tót, erdo›vel köru›lvéve. Ez a tó úgy van ismerve mint New York kancsója és a new yorkiak számára egyike a legfontosabb vízforrásnak. 09.11- to›l kezdve a terület sokkal biztosítottabb, hogy megelo›zheto›vé tegye az esetleges szennyezo›dést vagy terorista akciókat. Nagy anyagi befektetést és éro›feszítéseket tettek hogy óvják a New York-i vízet. Ez egy olyan dolog ami gondolkodóba ejthet...

 

Volt ido›nk lazításra a Yamaguchi család lakásában, mert a mai nap nincs betáblázva sem szeminárium sem interjú. A ház a természet közepén van és a madarak éneke is hallható. Emoto úr megszabadult a felgyült stress-to›l és fáradtságtól a maszázsszékben és zongorázva.

 

Tölto›djünk fel energiával hogy felkészülve induljunk a következo› állomásra.

 

Egy udvar gyönyöru› cseresznyevirággal

Hallhatjuk a madarak csiripelését

 

Balról, Emoto úr, Yamaguchi úr, Emoto asszony, Yamaguchi asszony (az o› neve is Hiroko.)

Hiroko Nomoto



Baltimore egyszer úgy volt ismerve mint a “legtisztább víz forrás az egész országból”. Mégis mint más városokban, a Baltimore öböl területe hamar eliparosodott és evvel együtt járt a víz minõségének csökkenése.

 

Egy imaceremoniát indítványoztunk hogy szeretetet és hálát küldjünk az Inner Harbor-nál található víznek, Baltimore-ban. Kb. 30 résztvevõ volt. Mindenki hozta a saját vízpalackját amiket annak a kör kõzepébe helyeztük amit mi alkottunk. Ezután arccal az öböl felé fordultunk, ara küldve imánkat, utána pedig a vízpalackok felé. Ezután egy részét a víznek visszaöntöttük az öbölbe.

 

Az öböl víze langyos volt és pár buborék volt a felszínén. Az öböl másik partján az építõ iparbeli felszerelések amik fonikusan szennyezik a területet láthatók. Mindannyian imádkoztunk hogy a Baltimore-i víz váljon újból olyan szépé mint volt.

 

Inner Harbor

Az öböl menti épületek

Szerete és hála ima a palackokban és ínner Harborban található vízért

Együtt a résztvevõkkel “mondjátok cheese!, nem, mondjátok víz!”

A ceremonia után meglátogattuk a Vizuális Mûvészetek muzeumát, ami a negyedik a világon. Könnyen rá lehet jönni erre mert egy olyan hely ahol bárki találhat valami érdekeset és mulatattót a muzeumban vagy kint.

 

Ennek a muzeumnak a tulajdonosa nagyon meghatodtan fogadott. Nagyon kifinomult és szeretõ személynek tûnt. Ezt a muzeumot tíz évvel ezelõtt saját erejébõl építette. Sokféle munka van itt kiállítva, külömbözõ területek mûvészeitõl.

Meglátogatuk a “Sent H2O” részleget ahol sok mûalkotás volt aminek a víz volt a témája. A falak és a padló televolt írva versekkel. Emoto úr figyelmét az egyik vers vonzta, aminek a címe “A víz hangja” és Rumi írta. Rumi Shakespeare idejében élt kõltõ volt, 500 évvel ezelõtt. A versben a kõltõ azt fejezte ki hogy függetlenül attól hogy milyen hitünk van, egyenlöek vagyunk akkor amikor szemben vagyunk a vízzel (visszatérünk hozzá). Emoto úr ugyanezt állítja a világ öt vallásáról és ezt a vízkristály is allátamasztja (több részletért kérem olvassák az “Üzenet a víztõl” 3-ik kötetét). Emoto úrat nagyon meghatotta e a vers.

Kozmikus Tojás a muzeumban. Az Univerzumot jelképezi.

A muzeúmban a mozaikdarabkák bámultra méltóak


Rebecca-val, a muzeúm tulajdonosával. A muzeúmon keresztül vezetett

Ezen az estén lesz a Baltimore-i szeminárium a muzeúm egyik melléktermében. Az 500 hely hamar el lett foglalva a várakozó köönség által. Miután be lett mutatva és Emoto úr fellépett a színpadra a publikum felállt és megtapsolta így üdvözölve. Számomra most volt az elsõ alkalom hogy álló ovácíokkat láttam a szeminárium elõtt.

 

Ennek ellenére ez a szeminárium egy kicsit kiábrándító volt a tolmács miatt. Nem elöszõr történt, és amikor egy tolmács nincs megszokva a Hado filozofiával és a vízkristályokkal, nehéz úgy fordítani hogy az emberek értsék teljes mértékben az üzenetet. A tolmács nem csak nem értette a filozofiát de problémái voltak egyes egyszerû japán szavakkal is. Megelégelve ezt a helyzetet Emoto úr elkezdett angolúl beszélni.

 

Még akkor is az 500 ember a tolmács felé fordította figyelmét. Most teljesen nyilvánvalóra vált számomra egy jó tolmács fontossága mikor az autografokért sorba állo emberek számát láttam: Emoto úr csak félig tudta átadni azt amit általában szemináriumokon szokott.

 

Remélem hogy a következõ amerikai szeminárium turné alkalmából Baltimore-ban újra szervezhetünk szemináriumot.

álló ovációk a szeminárium kezdete elõtt

Szeminárium Baltimore -ban

 

Késõbb este Emoto néval probáltuk felvidítanni Emoto úrat a szállóda bárjában, hagyva hogy a fujdogáló szél hûsítsen. “Valójában kár”, “sajnálom mindazokat akik ma eljöttek meghallgatni”. Pont mikor mindannyian szomorúak voltunk megjelent Cynthia aki ugyanebbe a szállódába lakott. Van egy nagy hírem: “A vízben rejtett üzenet” és “A víz igazi ereje” könyvek a New York Times bestseller listáján 10 és 12-ik helyen vannak!

 

„Uau!!” kiáltottunk mindannyian ugrálva és tapsolva boldogan. Poharat ogtunk és köszöntõre emeltük. A víz igazi ereje tavaly márciusba jelent meg és két hónap alatt 50.000 példány kelt el.

 

A nagy hír amit a nap végén kaptunk eltávolította a fáradtságunkat és kiábrándulásunkat. Holnap mosolyogva távozhatunk Baltimore-ból.


New York Times prosit!


* május 10, kedd 2005 Breathbooks Baltimore-ban

Hátra hagyva az Atlantában átélteket, Baltimore-ba utaztunk. Ennek a történelmi városnak sok téglából készült épülete van. Az öböl mellett egy shoping-mall található ahol egy gyo›nyo›ru› hajó van kikötve. Baltimore a baseball legendájának, Babe Ruth-nak és a híres író, Edgar Allan Poe-nak a szülo›városa.

Régi szép tégla épületek

Shopping mall-ok az öböl mellett

A hajó az öböl mellett, egy nagyon jó hangulatteremto›

 

Dél körül érkeztünk Baltimore-ba, ahol széles mosollyal Susan Weis, az itteni szeminárium szervezo›je fogadott. Ma volt a születésnapja. “Az az esély hogy egy ilyen személlyel mint Emoto úr találkozhatom ezen a napon a legértékesebb ajándék számomra” mondta o›.

 

Susan a „Breathbooks” nevu› spirituális könyvekre szakosodott könyvüzlet tulajdonosa és egyike azok közül akiket vonzanak a kristályok. Tavaly oktober 22-én, a könyvüzlet megnyitása egybeesett a “What the bleep do we know?” film premierével. A filmnek köszönheto›en a könyvek nagyon hamar elkeltek és ezeknek a könyveknek az elárusítása fenntartja az üzletét mai napig.

 

Breathbooks-nál. Emoto úr és felesége együtt Susan-al
Az összes kristályos könyv ki van rakva

Susan, meghatódva, miután egy meglepetés ajándékot kapott születésnapja alkalmából

 

Mert Susan születésnapja volt, Emoto úr az aláírása mellé amit az egyik “A vízbe rejtett üzenet” könyvbe írt hozzá adta “Boldog születésnapot!” és neki adta. Susan felkiáltott:”ez a legboldogabb sületésnapom!” Mindannyian találkoztunk ezután és nagyon kellemes estét töltöttünk eggyütt.



Dél körül találkoztam Emoto úrral és feleségével, meg Hazaka úrral LA-ban és San Francisco-ba útaztunk hogy meglátógassuk a Neutikus Tudományos Intézetet amely két órányi távolságra volt autóval.

A Golden Gate Híd (Arany Kapú) útón az intézmény felé

 

Három óra körül egy tudós megmutatta a helyet. Az épületek a ’70-es években lettek építve és egy egyetemet kellet volna befogadjanak, de az intézet átvette ezeket az épületeket ezelo›tt öt évvel.

 

Ez a terület 200 nézetmérföldnyi és egy dombteto›n van. A tudósok és alkalmazottakan kivül még 3.000 tehén is él itt. Mikor megkerültük az intézetet egy o›z ugrott ki az erdo›bo›l. Egy gyönyöru› harmonia álapotott éreztem a természettel, fo›leg hogy az összes épület fából volt építve. Létezik egy 110 féro›helyes terem ahol hétvégén is lehet szervezni szemináriumokat vagy más eseményeket. Azt mondták hogy tervben van egy kis szélmalom építése is a közeljövo›ben hogy még fogadóbb legyen a környezet.

 

A vezeto›nk psihologiai fizikára szakosodott tudós volt. Az utobbi 4 évben az emberi szív és lélek reakciójit kutattta és nem a fizikai test reakciójit. Több száz “tudat” teszt eredményeként azt a következtetést vonta le hogy egy személynek a “tudata” kapcsolatban áll a többi embernek a tudatával. Például, hogyha egy no› akinek a férje utolsó stádiumban levo› rákkal küzd, mély szeretetét és reményét hogy meggyogyúl küldi neki, akkor ennek bizonyára pozitiv hatássa van a férj számára. Emoto úr nagyon örült mikor meghallotta a kutatások eredményeit. A tudóst is nagyon érdekelte Emoto úrnak a kutatásai a vízzel kapcsolatban.

 

Miután bepillantást nyert a helyre Emoto úr 30-40 tudós ember számára egyórás bemutatót tartott, az intézet “Kerek Szobá”-jában. A bemutató után pár tudos továbbmaradt hogy többet tudjanak meg Emoto úrtól. Eggyu›t vacsoráztunk a tudósokkal és az intézet alkalmazottjaival és mikor elmentünk 8 óra mult. Az intézet kinyilvánította összinte érdekeltségét hogy a jo›vo›ben az IHM-el dolgozzon.

Sok kutató, alkalmazott és vezeto›tag részt vettek a bemutatáson

Mindannyiuknak sok kérdéseik voltak

Michiko Hayashi



Ezen a vasárnap a központot kb. 1000 ember töltötte meg. Ezt a központot Michael vezeti, egy charismával rendelkezo› szerzetes és barátai.

 

A szeminárium kezdési ido›pontja d.ú. 2:30 volt, de az elo›tte lévo› gyu›lés miatt reggel 11 órakór érkeztem. Mikor megérkeztem egy ritmusos dallam akordjait hallottam. Behivtak, miközben Michael aki lábon ált bejelentette a mikrofonba: 'Megérkezett Emoto úr!'. A terem megtelt tapssal. Whoopie Goldberg evangálikus világához hasonlitott egy korussal és zenekarral. Úgy látszik hogy ez a föld az életöröm és boldogság földje.

 


Michael szerzetes

 

Meghatodtam mikor arról beszélt hogy 'Agape feltétlen szeretetet jelent. A mi vágyunk az, hogy ennek a központnak a segitségével mindenki felébressze a nagy belso› énjét'.

 

Mindannyian jól éreztük magunkat és egy mini- gyogyitó zenel koncertet hallgatunk amit általában azoknak adnak elo› akik vasárnap jönnek a központba.

A délútáni szeminárium nagy siker volt. Biztos vagyok abban hogy rájönnek milyen jól volt fogadva a hosszú embersór láttán, akik autografért áltak a szeminárium útán.

Álló ovációk amit már megszoktam
Sór autografért
Miranda látogatóba jött
Finálé

 

Hirotsugu Hazaka


az oldal felső része

első oldal


::::::::::Copyright(c)2003 Masaru Emoto All Rights Reserved::::::::::